Próbáltam visszafogni magam, és gondoltam ha ő így, akkor én is, de nem ment.
- Ne legyél már ilyen. Megérdemelted.-szakítottam félbe a csendet.
-Megérdemeltem? Megbukok miattad te idióta, azért nem ugyanaz mintha leöntenél egy vödör vízzel.
- Dehogy buksz meg! Képzeld, miattam kaptál kettest. És nehogy még neked álljon feljebb, aki nem tud magának megrajzolni egy szaros rajzot. - ordítottam, majd felfutottam a szobámba ahol Luke állt az ablaknál és bámult.
- Te meg mit bámulsz ennyire, és mit keresel a szobámban? - kérdeztem.
- Te tudtad hogy új szomszédaink vannak?
- Nem, tényleg?
- Nem kéne köszönteni őket? - kérdezte Luke.
- Hozom a pitét.-szóltam.
A szomszéd ház már fél éve állt üresen, mert túl drágán árulták, bár ki ne árulna drágán egy ilyen szép házat. Kíváncsi vagyok ki vehette meg ennyi pénzért.
* A szomszéd ajtajánál *
Az ajtó lassan nyílik. Egy elképesztően helyes sráccal találom magam szemben.
- Úristen. - esett ki a kezemből a pite.- Te ez nem az a híres gyerek akinek annyira imádod a hangját? - kérdezi Luke.
Tényleg nagyon szerettem Louis hangját, és a bandáját is egy az egyben, bár nem vagyok olyan nagy fan mint a rajongóik többsége. De én csak álltam tátott szájjal.
- Csukd be a szád mert belerepül a légy. - szólt hozzám mosolyogva Louis Tomlinson, a One Direction tagja.
- Louis, ki jött? - lépett ki egy lány az ajtón Louis mellé.
- Tori? - kérdeztem meglepetten.
Ebben az esetben Luke állt tátott szájjal.(Aki már az első pillanatban fülig odavolt Toriért.)
- Lexi? Luke? Hát ti? - kérdezte Tori.
- Te ismered őket? - kérdezte Louis.
- Igen, egy osztályba járunk.
-Örvendek. -mosolyodott el újra a srác, én pedig egyre jobban elpirultam.
- Őőő.. - kaptam fel a földre ejtett pitét. - hoztunk pitét.
- Pitét, tele kaviccsal? - nézett olyan " Ez most komoly?" fejjel Louis.
- Ömm, hoppá. De... ti meg hogy...? - makogtam.
- Ahogy mondtam, ideköltöztünk. - vágott közbe Tori.
- Mellénk? Ééés... akkor... Ő...
- Louis? A bátyám. - mosolyodott el Tori.
- Ezt miért nem említetted?
- Hát... mert... - kezdett magyarázkodni, de Beau közbefutott és elrántott.
-Gyere csak! - mondja, és a házunkig vonszol.
Tori szm.:
Luke az ajtónál maradt tétlenül.
- Bejössz? - kérdezi Louis mosolyogva.
- Ha nem gond.
- Ez a ház bazi nagy. - nézett körbe.
- Gyere körbevezetlek.. - mondtam neki...
- És ez itt az én szobám..
- Gyere ülj le. - mondtam neki.
- Ő ki? - mutatott a polcon levő képre.
- Ő? - mosolyodtam el. - A legjobb barátom. - ültem le mellé, majd visszamosolygott.
- Szép a mosolyod. - mondta, mire én teljesen zavarba jöttem, meg sem tudtam szólalni majd azt veszem észre, hogy Luke egyre csak közeledik, csukódik a szeme, magam sem értettem mi történik, mire hirtelen megszólalt Luke telefonja, amire mindketten felugrottunk.
- Ööö, bocsi de mennem kell.- indult el az utolsó mondattal.
- Hát.. rendben..
Kikísértem,dobtunk egy "Szia"-át egymásnak, majd becsuktam az ajtót...
/A polcon levő kép/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése