3. fejezet

Lexi szm.:
"Gyere csak! - mondja és a házunkig vonszol."

- Na mi van, most meg mit akarsz? - kérdeztem értetlenkedve.
- Bocsánatot szeretnék kérni.
- Ó tényleg? Megváltozott a véleményed? Már nem én vagyok az idióta? - kérdeztem kiabálva.
- De...én...nem tudtam... - dadogott össze-vissza.
- Nem érdekel, nem kéne mindig engem csesztetned, mi vagyok én hogy mindig helyetted ugráljak? Csoda, hogy eddig kibírtam veled te seggfej.
- Seggfej, mi? Miért vagy mindig ilyen hisztis? Folyamatosan csak hisztizel! Vannak nálad jobbak is. Nem is értem miért vagyok együtt egy ilyen rinyagéppel.-kezdett kiabálni ő is.
-Akkor keress jobbat.-vágtam hozzá a még mindig kezemben levő pitét.
És ezzel itt fejeztük be. Felmentem összepakolni a holmimat és elmentem sétálni a legközelebbi parkba, ahol a legjobban eltudok gondolkodni a dolgokon.


Beau szm.:
Teljesen kivagyok, ezt nem bírom tovább, elegem van a folyamatos veszekedésekből, hogy ennek mindig valami baja van. Éreztem hogy beszélnem kell valakivel, mert a végén diliházba kerülök.
- Luke!...Luke! - kerestem idegbeteg módjára, de nem volt itthon.  Majd írtam neki egy SMS-t, hogy jöjjön haza, akárhol is van.

* 5 PERCCEL KÉSŐBB *

- Na hol van már? - és ekkor lépett be drágalátos kisöcsém.. - Végre.
- Na mi történt már megint? Mi volt olyan fontos?
- Elment. Összevesztünk, hozzám vágta ezt a rohadt pitét is. Eh..szakítok vele. - jelentettem ki nagy magabiztosságot kimutatva, de közben mégis     bizonytalanul..
- Te normális vagy? 3 év után? Gondolkodj már! - kiabált velem ő is.
- Meguntam, nem bírom tovább a sok hisztit, érted? - mondtam, majd felrohantam a szobámba gondolkodni.

Luke szm.:

És én csak álltam, és lestem mint borjú az új kapura.

Csak Torira tudtam gondolni és a csókra ami majdnem megtörtént. Egy barom vagyok, mégis hogy képzeltem? Egy nap után? Leültem a kanapéra, benyomtam a tv-t, de az sem vette el a figyelmem. Elgondolkodtam ezen a szaros életen, hogy mennyi minden történik mostanában... 
Év vége, szar jegyek, és még ezek is rátesznek egy lapáttal. Na és ott van Tori... nem is értem hogy gondoltam, elsőre így ráhajtani? Nagyon rendes, szép lány, de nem hiszem hogy ő is annyira kedvel engem mint én őt, főleg nem ezek után. Egy nyomulós baromként lebeghetek a szemében.



...Túl sok volt rajtam a nyomás. Elálmosodtam, éreztem ahogy csukódik le a szemem, majd percek múltán elnyom az álom.

Lexi szm.:

Sírva üldögéltem a parkban egy padon. Csak boldog párokat láttam mindenütt. Mi miért nem vagyunk ilyen boldogak Beau-val? -kezdtem értetlenkedni.

Egyszer csak egy hang üti meg a fülemet.
- Lexi! Mi a baj? Miért sírsz? - futott felém Lexi és Louis.
- B..Beau..
-Mi történt?
-Szörnyen összevesztünk, szerinte én csak egy rinyagép vagyok. Nincs hová mennem. Nem szeretnék hazamenni, félek hogy szakítana velem.. - mondtam el nekik bánatom.
- Gyere el hozzánk. - ajánlotta fel Louis.
- Nem szabad, nagyon kedves tőletek de... 
- Semmi de. Eljössz velünk és majd mi felvidítunk.- húzott fel  a padról Tori, majd elindultunk hozzájuk.



*Esteledett.*

Az ajtóban a One Direction másik két tagját pillantom meg, Harry Styles-t és Niall Horan-t. Már ettől jobb kedvem lett..., hisz ki ne örülne annak ha találkozhat egy ilyen világhírű banda tagjaival? Próbáltam nem túlreagálni a dolgot.
- Tori! - futott oda Harry az említett személyhez.
- Styles! - mondta Tori és megölelte.
- Fiúk, ő itt a szomszédunk, egyben a  barátnőm, Lexi Scott. - mutatott be Niallék-nek. Picit meglepett hogy már a barátnőjének hívott Tori, de egész aranyos dolog tőle, és én is nagyon kedvelem őt.
- Lexi, ők itt .... - mondta volna de félbeszakítottam..
- Niall Horan és Harry Styles. Tudom. Sziasztok. - mondtam mire ők elmosolyodtak.
-Szia, Harold vagyok.-fogott velem kezet Harry, aki nem tudta megállni hogy ne mutatkozzon be magától is.
-Igen, tudom.-válaszoltam vigyorogva.
- Na most, a feladat, Lexit felvidítani. - mondta Louis.
- Na az nem lesz nehéz. Meg is van rá a mód. Tori, tudod a dolgod. - mondta Niall.
- Még szép, akkor majd találkozunk a nappaliban. - mondta majd a szobájáig vezetett.

- Wow. Ez gyönyörű. - mondtam tátva maradt szájjal.

- Na gyere mert sok dolgunk van. - mondta és leültetett az ágyra. Bement a gardróbba. ahonnan kivett 2 ruhát...

Soha nem láttam még ekkora gardróbot.

-Azt hiszem ez a ruha tökéletes lesz, mit gondolsz?

-Hát..., nem tudom, nem szoktam ilyen elegánsan öltözködni...

-Akkor most fogsz.-nevetett

A hajamat begöndörítette, míg a sajátját kivasalta.
Odaadta a ruhát és mondta hogy öltözzek mert nem sokára indulunk. Gyorsan felöltöztem, és mikor kimentem, láttam hogy ő is kész van.

Tori:                              

Én:


- Tudtam hogy ez a nyerő. Na menjünk le. - mondta de én még mindig a tükör előtt álltam. - Jól áll a ruha. Na gyere már.
-Jó, jó menjünk. -  adtam be derekam.

Mikor lementünk, a fiúk a kanapén ülve beszélgettek míg Niall játszott a gitáron.

- Kész vagyunk. - mondta Tori, én pedig csak követtem.
- Bíztam benned. Gyönyörűek vagytok húgi. -  mondta Louis miközben felém közeledett.
 - Hölgyem? - nyújtotta kezét amit én szívesen elfogadtam. Hívtunk egy taxit, azzal mentünk a helyszínre, és mikor megláttam hova hoztak, sokkal jobb kedvem lett.