Mindig azzal a Luke gyerekkel van. Le se száll Toriról... de Tori nem szokott foglalkozni ilyen hülye gyerekekkel. Nem fogom hagyni hogy elvegye tőlem a legjobb barátom.
- És amúgy mióta ismered Luke-ot ? - kérdeztem.
- Pár napja. - rántott vállat.
- Hol találkoztatok? - csak úgy ömlöttek belőlem a kérdések.
- Az új suliban.
- Mit érzel iránta? - erre a kérdésre felfigyelt.
- Mi ez? Valami kihallgatás vagy mi? - nevetett fel.
- Na de most komolyan..
- Mi...miből gondolod hogy érzek iránta valamit?-ült le mellém.-Tudod, Luke...
- És ha mondjuk azt mondanám hogy én érzek irántad valamit? - szakítottam félbe válaszát rávigyorogva.
Magam sem tudtam, hogy e kérdést komolyan gondoltam-e, vagy egyáltalán hogy kérdezhettem tőle ilyet. Nem vagyok tisztában az érzéseimmel.. pár hónapja olyan mintha Tori helyett egy másik emberrel beszélnék, mintha nem a legjobb barátom lenne... Újabban, izgalom és félelem tölt el miközben vele beszélek, zavarba jövök ha rám mosolyog... Félek hogy nem véletlen csúszott ki a számon e kérdés.
Magam sem tudtam, hogy e kérdést komolyan gondoltam-e, vagy egyáltalán hogy kérdezhettem tőle ilyet. Nem vagyok tisztában az érzéseimmel.. pár hónapja olyan mintha Tori helyett egy másik emberrel beszélnék, mintha nem a legjobb barátom lenne... Újabban, izgalom és félelem tölt el miközben vele beszélek, zavarba jövök ha rám mosolyog... Félek hogy nem véletlen csúszott ki a számon e kérdés.
- Kiröhögnélek. Hiszen a legjobb barátom vagy, úgy értem... az elég fura lenne.
- Ja hogy kiröhögnél... aha... hát akkor.. - mondtam, majd elkezdtem csiklandozni.
- Kérlek... hagyd... abba... - mondta nevetve.
- Jó abbahagyom. - nevettem már én is. Ekkor befejeztem, magam felé fordítottam a lányt, belenéztem abba a gyönyörű tengerkék szempárba, ami az évek múltán is ugyanúgy magával ragadott. Ezt pár másodperces csend követte, majd felugrottam és nyomtam az arcára egy puszit.
És ekkor berontott Luke.
És ekkor berontott Luke.
- Uram-atyám, nem szeretnél komoly kapcsolatot mi? - mondta, majd kirohant. Mire felészleltünk arra már nem volt a szobában, lentről csak egy ajtó csapódást hallottunk.
*Esteledett*
Tori szm.:
Egyből Luke után futottam...-Luke! Luke!...akit már csak a háza ajtajánál értem utol.
-Elárulnád mi volt ez?
-Semmi.-fordított hátat. Majd bement, és rám csapta az ajtót.
Sóhajtottam egy nagyot, és visszasétáltam a házunkhoz.
Nem értettem miért volt ilyen....Tényleg nem akarok komoly kapcsolatot, egy puszi miatt parádézik? Nem is tudtam hogy ennyire érzékeny...
Lexi és Louis még mindig ott ült a kanapén és valami értelmetlen hülye filmet néztek.
Mikor beértem, már Harry is ott ült.
-Tori, ez meg mi volt?-kérdezte.
-Nem tudom. Lexi! Még nem is beszéltünk. Hol voltál eddig?-tereltem a szót
-A parkban üldögélt az egyik barátnőjével, mint ahogy mondtam.-vágott közbe Louis.
-Ééééééééééés? Beau?
-Mi van vele?-kérdezte Lexi.
-Kibékültetek?
-Nem tudom, úgy tűnik...
-Értem, reméljük mielőbb rendbe jönnek a dolgok..-bíztattam a lányt.
És akkor jutott eszembe... Basszus gyerekek!
-Mi az?-pattant fel Lou és Harry.
Nem felejtettünk el valamit?
-Mégis mit?-kérdi Lexi.
-Holnap tanévzáró!
-Úr Isten, tényleg.-szól Lexi kétségbeesetten.
-Szívás.-mondja Harry nevetve, majd visszadől a kanapéra.
-Haha.-nevettem gúnyos arccal Harryre.
-Na gyerünk! Még azt sem tudjuk mit vegyünk fel. Louis, elvinnél minket vásárolni? De drága bátyámnak a legkisebb gondja volt hogy miket dumálok én itt neki, cseszett rám figyelni.-Jajj, ne hülyéskedjetek már fiúk.-kellett rájuk szólnom.
-Ilyenkor vásárolni? De már pizsibe vagyok.-mondta elnyomott hanggal. Amire én szúrós tekintettel ránéztem.
-Jó, legyen.
-Ezaz. Köszi bátyó.-mondtam és megpusziltam.
Felöltöztünk és siettünk a legközelebbi plázába, de Harry megállt az ajtó előtt.
-Harry te nem jössz?-kérdeztem.
-Nem köszi, nekem mára elég volt, megyek lepihenek.
-Rendben. Akkor szia.-intettem neki majd beszálltunk a kocsiba.
Szerencsére találtunk pár boltot ami még nyitva volt.
- Fuu te, felrúgom ezt a nőt! - mondtam mérgesen.
- Mi a baj? - kérdezte Lexi.
- 10 perc múlva zárnak és már nem enged be.
- Nyugi, keresünk másikat.
- Csak siessetek már! - szólt Louis türelmetlenül.
- Férfiak! Vásárláskor már 10 perc után elmegy az eszük. - mondta Lexi nevetve. - Na gyere. - fogta meg Louis csuklóját. - Keressünk egy boltot, és neked is nézünk valami menő cuccot, aztán majd szépen elkísérsz minket az évzáróra. - vázolta fel Lexi.
- Hülye leszek ilyen zakóba meg nyakkendőbe öltözni. - nyavalygott bátyám.
- Pedig igen is jönni fogsz Harryvel együtt és nincs vita. - zártam le a témát és írtam Harrynek egy SMS-t, kicsit füllentve, hogy ha tud, jöjjön el mégis a plázába, mert elkéne egy kis segítség és Lou amúgy is megőrül egyedül.
Harry szm.:
Épp hazaértem, mikor érzem, hogy rezeg a telefonom. Kaptam egy SMS-t Toritól, hogy segítenem kell. Hosszasan elgondolkodtam menjek-e, hisz már eléggé fáradt voltam.
De végül beültem a kocsimba és elhajtottam a plázába. Mikor bementem, láttam, hogy Louis ott ül az egyik padon és a fejét fogja.
-Mi van haver?-indultam el Louis felé.
- Na, csakhogy megérkeztél. Indulás. - az én kezemet Tori, Louis-ét pedig Lexi fogta meg, majd magukkal húztak minket az üzletbe.
- Nekünk miért kellett bejönni? - értetlenkedtem.
- Ja, elfelejtettem megkérdezni. Elkísérsz holnap? - nézett rám kiskutya szemekkel. De nem tudtam miről van szó. Lemaradtam valamiről?
- Évzáró. - nézett rám Lexi.
- Jaaa, szívesen. - mosolyogtam Torira.
- Köszönöm. - mondta és megölelt. - Akkor viszont menj és nézz valami ruhát magadnak és Louisnak is. - küldött el minket.
Megláttam egy tetszetőset ahogy szerintem Louis is majd próba nélkül kifizettük, hisz férfiak vagyunk, nekünk minden jól áll.
- Szerintem végeztünk. - mondtam nevetve. - Segítsünk nekik mert több órán át itt leszünk. - mondtam amivel Louis egyet értett.
*Esteledett*
Tori szm.:
Egyből Luke után futottam...-Luke! Luke!...akit már csak a háza ajtajánál értem utol.
-Elárulnád mi volt ez?
-Semmi.-fordított hátat. Majd bement, és rám csapta az ajtót.
Sóhajtottam egy nagyot, és visszasétáltam a házunkhoz.
Nem értettem miért volt ilyen....Tényleg nem akarok komoly kapcsolatot, egy puszi miatt parádézik? Nem is tudtam hogy ennyire érzékeny...
Lexi és Louis még mindig ott ült a kanapén és valami értelmetlen hülye filmet néztek.
Mikor beértem, már Harry is ott ült.
-Tori, ez meg mi volt?-kérdezte.
-Nem tudom. Lexi! Még nem is beszéltünk. Hol voltál eddig?-tereltem a szót
-A parkban üldögélt az egyik barátnőjével, mint ahogy mondtam.-vágott közbe Louis.
-Ééééééééééés? Beau?
-Mi van vele?-kérdezte Lexi.
-Kibékültetek?
-Nem tudom, úgy tűnik...
-Értem, reméljük mielőbb rendbe jönnek a dolgok..-bíztattam a lányt.
És akkor jutott eszembe... Basszus gyerekek!
-Mi az?-pattant fel Lou és Harry.
Nem felejtettünk el valamit?
-Mégis mit?-kérdi Lexi.
-Holnap tanévzáró!
-Úr Isten, tényleg.-szól Lexi kétségbeesetten.
-Szívás.-mondja Harry nevetve, majd visszadől a kanapéra.
-Haha.-nevettem gúnyos arccal Harryre.
-Na gyerünk! Még azt sem tudjuk mit vegyünk fel. Louis, elvinnél minket vásárolni? De drága bátyámnak a legkisebb gondja volt hogy miket dumálok én itt neki, cseszett rám figyelni.-Jajj, ne hülyéskedjetek már fiúk.-kellett rájuk szólnom.
-Ilyenkor vásárolni? De már pizsibe vagyok.-mondta elnyomott hanggal. Amire én szúrós tekintettel ránéztem.-Jó, legyen.
-Ezaz. Köszi bátyó.-mondtam és megpusziltam.
Felöltöztünk és siettünk a legközelebbi plázába, de Harry megállt az ajtó előtt.
-Harry te nem jössz?-kérdeztem.
-Nem köszi, nekem mára elég volt, megyek lepihenek.
-Rendben. Akkor szia.-intettem neki majd beszálltunk a kocsiba.
Szerencsére találtunk pár boltot ami még nyitva volt.
- Fuu te, felrúgom ezt a nőt! - mondtam mérgesen.
- Mi a baj? - kérdezte Lexi.
- 10 perc múlva zárnak és már nem enged be.
- Nyugi, keresünk másikat.
- Csak siessetek már! - szólt Louis türelmetlenül.
- Férfiak! Vásárláskor már 10 perc után elmegy az eszük. - mondta Lexi nevetve. - Na gyere. - fogta meg Louis csuklóját. - Keressünk egy boltot, és neked is nézünk valami menő cuccot, aztán majd szépen elkísérsz minket az évzáróra. - vázolta fel Lexi.
- Hülye leszek ilyen zakóba meg nyakkendőbe öltözni. - nyavalygott bátyám.
- Pedig igen is jönni fogsz Harryvel együtt és nincs vita. - zártam le a témát és írtam Harrynek egy SMS-t, kicsit füllentve, hogy ha tud, jöjjön el mégis a plázába, mert elkéne egy kis segítség és Lou amúgy is megőrül egyedül.
Harry szm.:
Épp hazaértem, mikor érzem, hogy rezeg a telefonom. Kaptam egy SMS-t Toritól, hogy segítenem kell. Hosszasan elgondolkodtam menjek-e, hisz már eléggé fáradt voltam.
De végül beültem a kocsimba és elhajtottam a plázába. Mikor bementem, láttam, hogy Louis ott ül az egyik padon és a fejét fogja.
-Mi van haver?-indultam el Louis felé.
- Na, csakhogy megérkeztél. Indulás. - az én kezemet Tori, Louis-ét pedig Lexi fogta meg, majd magukkal húztak minket az üzletbe.
- Nekünk miért kellett bejönni? - értetlenkedtem.
- Ja, elfelejtettem megkérdezni. Elkísérsz holnap? - nézett rám kiskutya szemekkel. De nem tudtam miről van szó. Lemaradtam valamiről?
- Évzáró. - nézett rám Lexi.
- Jaaa, szívesen. - mosolyogtam Torira.
- Köszönöm. - mondta és megölelt. - Akkor viszont menj és nézz valami ruhát magadnak és Louisnak is. - küldött el minket.
Megláttam egy tetszetőset ahogy szerintem Louis is majd próba nélkül kifizettük, hisz férfiak vagyunk, nekünk minden jól áll.
- Szerintem végeztünk. - mondtam nevetve. - Segítsünk nekik mert több órán át itt leszünk. - mondtam amivel Louis egyet értett.
Tori szm.:
- Ne segítsek? - szólalt meg egy mély rekedt hang a hátam mögött.
- Megköszönném.
Kerestünk, kutattunk Hazzá-val amíg meg nem találtam a tökéletes ruhát.
- Ez lesz az. -vettem ki a többi ruha közül, majd bementem a próbafülkébe.
Felpróbáltam, kényelmes is volt, meg szép is.. mondhatni jól is állt.
- Na milyen? - kérdeztem. -Ez jó lesz holnapra?
- Szuper. - mosolygott rám.
- Akkor ez lesz. Átöltözök, te addig menj és keresd meg Louis-ékat.
- Rendben. - mondta és el is ment.
Louis szm.:
-Itt a felmentősereg... - mondtam teljes komolysággal.
- Sereg? - nevetett..
- Ez így jól hangzott, na mindegy.. Melyik ruha közül nem tudsz választani?
- Ez vagy ez?- kérdezte.
- Szerintem a második. - mondtam el véleményem.
- Rendben. - mondta és bement a fülkébe.
- Naa, kész vagy már Lexi?
- Nyugi jövök már.
Már lassan 10 perce bent a fülkében és én csak itt állok... Nem értem ezeket a nőket. Nem tökmindegy milyen ruhában mennek évzáróra? Istenem, akkor menjenek ruha nélkül vagy mit tudom én... Hm, ez nem is olyan rossz ötlet.
- Nya.-jött ki a fülkéből.
De én csak álltam, és néztem milyen lélegzetelállító volt Lexi abban a ruhában. Nem is hittem volna...
-Hogy áll? -fordult körbe.
- Azt a ro... Akarom mondani, nekem tetszik. - ekkor megérkezett Harry is.
- Kész vagytok? - kérdezte.
- Igen, egy perc. Addig ti fizessétek ki a ruhátokat fiúk.-szólt Lexi.
- Rendben.
Kifizettük a ruháinkat és vártuk a lányokat akik lassacskán megérkeztek.
- Na add csak ide azt a ruhát. - kapta ki Tori kezéből Harry. - Most én fizetek.
- Meg én. - kaptam ki én is Lexiéből, majd gyorsan kifizettük a ruhákat.
- Nem! Én akarok fizetni. - kezdett hisztizni Tori mire mi már újra a pénztárnál voltunk.
- Már kifizettük. - pacsiztunk le Harryvel.
- Elnézést hogy megzavarom magukat, de nemsokára zárunk. - szakította félbe beszélgetésünket az eladó.
- Rendben, már itt sem vagyunk. - mondta Tori és kimentünk a kocsihoz.
- Akkor holnap 1 órakor nálunk.-szólalt meg újra Tori.
- Holnap. Rendben, sziasztok. - hajtott el kocsijával Harry.
Mi is hazamentünk.
- Köszi a ruhát meg a fuvart. Holnap találkozunk. Sziasztok. - mondta Lexi, majd hazament.
Mi pedig rendeltünk 2 doboz pizzát Louval, ettünk, lefürödtünk és elmentünk aludni.
Hosszú lesz a holnap.
- Megköszönném.
Kerestünk, kutattunk Hazzá-val amíg meg nem találtam a tökéletes ruhát.
- Ez lesz az. -vettem ki a többi ruha közül, majd bementem a próbafülkébe.
Felpróbáltam, kényelmes is volt, meg szép is.. mondhatni jól is állt.- Na milyen? - kérdeztem. -Ez jó lesz holnapra?
- Szuper. - mosolygott rám.
- Akkor ez lesz. Átöltözök, te addig menj és keresd meg Louis-ékat.
- Rendben. - mondta és el is ment.
Louis szm.:
-Itt a felmentősereg... - mondtam teljes komolysággal.
- Sereg? - nevetett..
- Ez így jól hangzott, na mindegy.. Melyik ruha közül nem tudsz választani?
- Ez vagy ez?- kérdezte.
- Rendben. - mondta és bement a fülkébe.
- Naa, kész vagy már Lexi?
- Nyugi jövök már.
Már lassan 10 perce bent a fülkében és én csak itt állok... Nem értem ezeket a nőket. Nem tökmindegy milyen ruhában mennek évzáróra? Istenem, akkor menjenek ruha nélkül vagy mit tudom én... Hm, ez nem is olyan rossz ötlet.
- Nya.-jött ki a fülkéből.
De én csak álltam, és néztem milyen lélegzetelállító volt Lexi abban a ruhában. Nem is hittem volna...
-Hogy áll? -fordult körbe.
- Azt a ro... Akarom mondani, nekem tetszik. - ekkor megérkezett Harry is.
- Kész vagytok? - kérdezte.
- Igen, egy perc. Addig ti fizessétek ki a ruhátokat fiúk.-szólt Lexi.
- Rendben.
Kifizettük a ruháinkat és vártuk a lányokat akik lassacskán megérkeztek.
- Na add csak ide azt a ruhát. - kapta ki Tori kezéből Harry. - Most én fizetek.
- Meg én. - kaptam ki én is Lexiéből, majd gyorsan kifizettük a ruhákat.
- Nem! Én akarok fizetni. - kezdett hisztizni Tori mire mi már újra a pénztárnál voltunk.
- Már kifizettük. - pacsiztunk le Harryvel.
- Elnézést hogy megzavarom magukat, de nemsokára zárunk. - szakította félbe beszélgetésünket az eladó.
- Rendben, már itt sem vagyunk. - mondta Tori és kimentünk a kocsihoz.
- Akkor holnap 1 órakor nálunk.-szólalt meg újra Tori.- Holnap. Rendben, sziasztok. - hajtott el kocsijával Harry.
Mi is hazamentünk.
- Köszi a ruhát meg a fuvart. Holnap találkozunk. Sziasztok. - mondta Lexi, majd hazament.
Mi pedig rendeltünk 2 doboz pizzát Louval, ettünk, lefürödtünk és elmentünk aludni.
Hosszú lesz a holnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése